Az MTA a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2015. november 23–27. között a TUDOMÁNY EVOLÚCIÓJA – VIRTUÁLIS ÉS VALÓS VILÁGOK címmel programsorozatot rendez, amelyhez, az eddigi gyakorlathoz hasonlóan, az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény is csatlakozik egy tágabban értelmezett kutatásindító és kutatási beszámoló kollokviummal.
A kollokvium időpontja 2015. november 25. 10h–17h
Helyszíne: MTA Székház Kisterem
A műhely fókuszában az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény és történeti archívuma áll a különböző kutatási eredmények, metodológiai megfontolások kontextusában. A meghívott közreműködőkkel (pszichiáter, művészetterapeuta, pszichológus, képzőművész, muzeológus, történész, művészettörténész) való párbeszéd során a gyűjtemény vizuális és textuális értékeinek „helyét” keressük a különféle (természet-, társadalom- és humántudományi) diskurzusokban és a művészetterápiás gyakorlatban.
A kollokvium egyben újabb alkalmat teremt a PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Reuter Camillo gyűjteményével elindított szakmai együttműködés folytatására, illetve arra, hogy a meghívott szakmai közönség mellett, a magyar elmeügy történetének összetett kérdésköre iránt érdeklődőket is megszólítsuk.
A felkért előadók téma- és kutatási eredményeinek bemutatásával és az azt követő beszélgetésekkel kollokviumunk a magyar elmeügy még feldolgozatlan társadalom- és kultúrtörténetének megismeréséhez (rekonstrukció / konstruckió), a hajdani elmeorvosoknak az elmeügy intézményes keretén túli kapcsolati hálójának feltárásához, valamint a mai tudományos élet interdiszciplináris szakmai kapcsolatainak gazdagításához járul hozzá.
A kollokvium előadói:
10.00 – 10.15 Köszöntő (Perenyei Monika, gyűjteményvezető, MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény, MTA BTK Művészettörténeti Intézet)
Moderátor: Faludy Judit (MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény, MTA BTK Művészettörténeti Intézet)
10.20 – 10.40 Albert Ádám képzőművész, DLA, Anatómia Tanszék, MKE
10.40 – 11.00 Szilágyi Judit, muzeológus, irodalomtörténész, PhD, Petőfi Irodalmi Múzeum
11.00 – 11.20 Dr. Simon Mária pszichiáter, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, PTE ÁOK
11.20 – 11.40 Kávészünet
11.40 – 12.00 Dobos Emőke pszichoterapeuta
12.00 – 12. 20 Perényi Roland, történész, társadalomtörténész, muzeológus, PhD, BTM Kiscelli Múzeum
12.20 – 14.00 Ebédszünet
Moderátor: Aknai Katalin (MTA BTK Művészettörténeti Intézet, MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény)
14.00 – 14.20 Berényi Marianna etnográfus, muzeológus, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
14.20 – 14.40 Prof. Dr. Tényi Tamás pszichiáter, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, PTE ÁOK
14.40 – 15.00 Torma Éva képzőművész, művészetterapeuta
15.00 – 15.20 Perenyei Monika művészettörténész, PhD jelölt, MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény
15.20 – 16.20 Panelbeszélgetés
Absztraktok
10.20 – 10.40
Albert Ádám (képzőművész, DLA, Anatómia Tanszék, MKE): Rendszerbe foglalt tárgyak – egy lehetséges gyűjtemény – a festészeti bonctanon innen és túl
Előadásomban A Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészeti Anatómia, Rajz- és Geometria tanszék Tanszéki Gyűjteményének létrejöttével, történetével foglalkozom. Az abban található preparátumok, oktatási segédeszközök rendszerezésével, annak módszertani kérdéseivel, problémáival, a Tanszéki Gyűjtemény rendezésével.
Bemutatom a gyűjtemény jellegét, milyen tárgy-együttesek alkotják (gipsz öntvények, csonttani preparátumok, építészeti modellek stb.), kitérve azok specifikált történetére.
Ezzel párhuzamosan bemutatom a gyűjtemény oktatásban elfoglalt helyét, a Modell utáni rajz és Művészeti Anatómia és térábrázolás című tárgyak oktatásán keresztül.
Kitérek két európai művészeti oktatási intézmény hasonló gyűjteményére is és saját gyűjteményünket összevetem azok működésével, használhatóságával.
Az előadás részét képezi az a dilemma is, amely a Tanszéki Gyűjtemény napi szintű használata (nyitott bővülő rendszer) és a gyűjtemény muzealizálódása (lezárt, megkövült időszegmens) között feszül, továbbá vázolom az előttünk álló feladatokat (restaurálás, a gyűjteményi anyag szakszerű feldolgozása, publikálása).
10.40 – 11.00
Szilágyi Judit (muzeológus, irodalomtörténész, PhD, Petőfi Irodalmi Múzeum): „...rajtad kívül nincs barátom” – Pál István és Füst Milán kapcsolata
A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2015 tavaszán nyílt meg a Füst Milán és felesége műgyűjteményét bemutató kiállításunk. A magyar anyag jelentős részéről már korábban is tudni lehetett, hogy személyes kapcsolatok révén került Füstékhez, hiszen a kortárs képzőművészek közül többen is közeli baráti körükhöz tartoztak.
Füst Milán kéziratos hagyatékának újbóli átvizsgálása során kerültek elő Pál István festő (és családtagjai) 1911 és 1942 között Füst Milánnak írott levelei, melyek nem csupán egy harmincéves barátságot dokumentálnak, de Füst ellentmondásos személyiségét is új megvilágításba helyezik, és új információkkal egészítik ki Pál István töredékesen ismert életútját is.
Füst egész életében változó súlyosságú neurotikus panaszokkal küzdött, s talán az sem véletlen, hogy ifjúkori barátján, Pál Istvánon éppen ő fedezte fel a téveszmék elhatalmasodását, s kísérte be 1920-ban a lipótmezei Elme- és Ideggyógyintézetbe, majd pedig évtizedeken át látogatta és anyagilag is támogatta az élete nagy részét különböző intézetekben tengető festőt.
Pál István ma ismert képei közül a legtöbbet (18 db) az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményében őriznek, igaz, legjelentősebb (olaj)képei az elmúlt években aukciókon bukkantak fel. A Füst Milán és Pál István-barátság feltárásának igazi tétje újabb Pál-képek előkerülése volt. Plesznivy Edit és Bajkay Éva közreműködésével Füst gyűjteményében öt-hat, korábban tévesen leírt vagy ismeretlennek tulajdonított pasztellképet sikerült Pál – és további két akvarellt Pál ugyancsak festő felesége, Martha Binder – munkájaként azonosítani.
Mindezek alapján abban reménykedhetünk, hogy a közelmúltban előkerült adatok újabb lendületet adnak Pál István pályájának feltárásához, egyben további képek előkerüléséhez vezetnek.
11.00 – 11.20
Dr. Simon Mária (pszichiáter, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, PTE ÁOK): Áttűnések: a pszichiátriai művészet kulturális kölcsönhatásai a pécsi Reuter gyűjtemény történetében
Reuter Camillo, a pécsi Ideg-Elme Klinika egykori igazgató professzora az I. világháborút követően kezdte el gyűjteni a pszichiátriai betegek alkotásait. A jelenleg több, mint 2000 alkotásból álló gyűjtemény nemcsak kifejezés-patológiai és esztétikai szempontból figyelemreméltó, hanem számos kultúrtörténeti, valamint pszichiátria történeti vonatkozással is bír.
Az előadás a pécsi Reuter gyűjtemény néhány, emblematikus alkotójának munkáit tekinti át a mindenkori kulturális közeggel való kapcsolata szempontjából. Szó esik az I. világháború megjelenő utóhatásairól, a két világháború közötti kulturális és társadalmi élet megjelenéséről, majd a II. világháborút követő társadalmi-politikai változások pszichiátriai alkotásokra gyakorolt hatásáról. Érdemes megvizsgálni azt is, hogy mikortól kerül be a köztudatba, s hogyan fogadják, miként figyelnek fel kortárs művészek a gyűjtemény anyagára.
S végül az előadás kitér a „mainstream” művészet és a pszichiátriai művészeti gyűjtemény lehetséges kölcsönhatásaira is a művek „művészi emancipálódása” során.
11.20 – 11.40
Kávészünet
11.40 – 12.00
Dobos Emőke (pszichoterapeuta): Mérei Ferenc, egy korszerűtlen művészet-pszichológus
Mérei Ferenc műelemzései elsősorban irodalommal, novellákkal foglakoznak, ritkábban a filmmel vagy színházzal, megállapításai viszont szinte minden művészeti ágra adaptálhatóak. A művészet és a valóság között szoros kapcsolatot tételez, a kettő ugyanannak a világnak a része, így műelemzései hozzájárulnak az egész munkásságát átjáró törekvéshez: elmondani a világot, amelyben élek.
A művekben fellelhető lelki jelenségeket vizsgálta, és nem a műben megmutatkozó alkotó lelkivilágát. Munkásságának központi fogalmai, mint az együttes élmény, az utalás, az értékválasztás a művészeti írásokban is fontos helyet foglalnak el. Az általa kidolgozott novellaelemzési metodikát egyik legfontosabb tudományos teljesítményének tartotta.
12.00 – 12. 20
Perényi Roland (történész, társadalomtörténész, muzeológus, PhD, BTM Kiscelli Múzeum): Téboly és bűnözés, elmeügy és kriminológia. Adalékok a bűnügyi diskurzus és a pszichiátria kapcsolatának történetéhez
Az előadás a téboly és bűnözés társadalomtörténeti kutatásának lehetséges irányait tekinti át — három különböző szempontból közelítve a kérdéshez. Elsőként a két, a 19–20. század fordulóján még viszonylag fiatalnak tekinthető tudomány, a pszichiátria és a kriminológia-kriminalisztika megismerési, vizsgálati módszereinek párhuzamait, valamint a mentális betegségek és a bűnözés kriminológiai diskurzuson belül tetten érhető kapcsolódási pontjait veszi számba. A tudományos elméletek vizsgálata mellett a téma másik megközelítési módját a bűnügyi statisztikák, bírósági peranyagok, rendőrségi iratok ilyen irányú elemzése jelentheti. Végül néhány olyan 20. századi bűnesetet mutatunk be, amelyek kapcsán a téboly vagy őrület kérdése felvetődött, s a rövid esettanulmányokon keresztül egyúttal kísérletet teszünk annak bemutatására is, hogy milyen értelmezési lehetőségeket nyit a téma kutatója számára egy-egy ilyen bűneset. Előadásunk célja nem annyira a kérdéskör részletes áttekintése, sokkal inkább a problémafelvetésre, a lehetséges megközelítések, potenciális források számbavételére vállalkozik.
12.20 – 14.00
Ebédszünet
14.00 – 14.20
Berényi Mariann (etnográfus, muzeológus, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum):
Gyűjtemény és archívum a tudományos intézményekkommunikációs stratégiájában
Fekete lyuknak tekinthetjük-e a tudományos intézmények gyűjteményeit? Valóban igaz-e, hogy információ ezekben a gyűjteményekben csak befelé juthat? Van-e olyan erő, amely az ezekben a gyűjteményekben, archívumokban őrzött anyagok "összehúzódását"megállíthatja, sőt segít abban, hogy minél szélesebb körben ismertté váljanak? Vannak-e jó gyakorlatok?
14.20 – 14.40
Prof. Dr. Tényi Tamás (pszichiáter, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, PTE ÁOK): Pszichotikusok költészete. A pécsi gyűjtemény bemutatása
A szerző előadásában a szkizofrén nyelvhasználat és költői tevékenység sajátosságait mutatja be a pécsi pszichopatológiai gyűjteményből vett példákkal. Tárgyalja szubjektív nyelvhasználat, az ismétlés és a szavakhoz valómegváltozott viszony kérdésköreit, kitér egzisztenciálanalitikus és mélylélektani értelmezései lehetőségekre. Szemelvényeket mutat be a Halálra vál mind a Szépnek címmel megjelent versgyűjteményből, amely a Pécsett kezelt pszichiátriai páciensek költői alkotásait mutatja be.
14.40 – 15.00
Torma Éva (képzőművész, művészetterapeuta): B. J. (1865 – 1937) rajzai/m
2012-ben az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény anyagát kutatva találtam rá B. J. rajzaira. Műveinek hatásától nem tudtam szabadulni, aminek eredménye az lett, hogy rajzai másolásába, illetve „hamisításába” kezdtem.
Képzőművészként az a kérdés izgatott, hogy mit tudunk kezdeni egy közel 100 éve halott pszichotikus művész alkotásaival ma, miként lehet azokat kortárs kontextusba helyezni, illetve hogy „mit ér” egy pszichotikus alkotó által készített kép hamisított másolata, és egyáltalán, milyen értéket képvisel az eredeti?
Érdekelt továbbá, hogy mi zajlik le bennem a hamisítás közben, és hogy megtudható-e bármi új az eredeti rajzok készítőjéről, betegsége természetéről vagy akár a műveiről a munkafolyamat során.
15.00 – 15.20
Perenyei Monika, művészettörténész, (művészettörténész, gyűjteményvezető, MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény, MTA BTK Művészettörténeti Intézet):
Freaks. Az angyalföldi elmegyógyintézet törpenövés-vizsgálatának olvasatai
Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény fotóarchívumában található egy album és egy tabló a Liliputi Színház tagjairól készült fényképekkel és adataikkal. A fényképekhez társítható egyéb dokumentum, pl. orvosi feljegyzés, az archívumban nincs. Az ugyancsak a Gyűjtemény dokumentumai között őrzött ún. „elmeügyi hírek” sajtógyűjtéseiben, azonban egy cikk az angyalföldi ideg- és elmegyógyintézet orvosainak városligeti látogatásáról, a „liliputi” társulat elmeorvosi felkereséséről (és felkéréséről) tudósít (1933). Népszerűek a törpék, mióta bemutatták Budapesten is a Véres porond című filmet – vezeti fel szenzációs témáját az újságíró. Siegfried Kracauer először 1947-ben megjelent könyvében – Caligaritól Hitlerig címen – a német film pszichológiai történetét írta meg; a német lélek ábrázolására és megértésére tett kísérlet ez a népszerű filmes zsánereken és karaktereken, a közkedvelt történeteken keresztül.
Antropometriai vizsgálatok és mozi? Elmeorvosi örökléskutatás és cirkusztörténet? Miként olvassuk a városi képzeletben tébolydaként elhíresült angyalföldi elmegyógyintézet múzeumában található nyomokat?
A Liliputi Színház tagjai mint a közönség hódolatának és az orvosi agykutatásoknak a tárgya. Csupa kettősség, akárcsak a két háború között praktizáló „hipnotizőr neurológusok” gyakorlata, például az iskolateremtő Schaffer Károly esetében, akinek organikus szemléletében az agyszövettani kutatások mellett megfért a pszichoterápiás gyógymódok (sugalmazás, hipnózis) alkalmazása is.
15.20 - 16.20
Panelbeszélgetés
Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők: Perenyei Monika, Aknai Katalin, Faludy Judit
(MTA BTK Művészettörténeti Intézet, MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény)
Részlet a Dr. Kuncz Elemérnek készített albumból
