A test a társadalomban
Az elmúlt évtizedekben az emberi test a társadalmak legkülönfélébb jelenségeire irányuló tudományos kutatások fontos témájává vált. Magyarországon jól mutatja ezt több, témába vágó összeállítás megjelenése.
A Café Bábel 1996. évi 2. „Test” című száma, a Replika 1997. évi 28. „Test/kép” című száma, Mike Featherstone – Mike Hepworth – Brian S. Turner: A test. Társadalmi fejlődés és kulturális teória című 1997-es könyve, a Pócs Éva szerkesztette 2002-es Mikrokozmosz – makrokozmosz című tanulmánykötet, a Magyar Filozófiai Szemle 2010. évi 2. „A test” című száma, valamint a Helikon 2011. évi 1–2. „Testírás” című száma. Napvilágot láttak e téma kutatástörténetével foglalkozó áttekintések is. Ezek egyikének szerzője, Földes Györgyi 2011-es tanulmányában többek között arra mutatott rá, hogy a test egy tágabb értelemben felfogott társadalmi térben megjelenő képződménynek is tekinthető, azaz szociológiai és
szociálpszichológiai terminussal élve szociális (vagy kulturális) reprezentáció. Jean Baudrillard meghatározása szerint a test kulturális tény, hiszen bármely kultúrában a testtel való kapcsolat
képes tükrözni a dolgokhoz való viszonyulások rendszerét, annak szerveződési módját, továbbá a
szociális viszonyokat.
A társadalomelméletben – amint azt Mohácsi Gergely 2002-es írásában bemutatta –viszonylag korán megjelent a test iránti érdeklődés. A szociológusok között például már Norbert Elias
felvetette a fizikai lét kulturális jelentőségét, bár ő a testet nem szociológiai kategóriaként használta, utóbbi szempont csak az elmúlt évtizedekben vált önálló kutatási területté, nem utolsósorban Michel Foucault és Pierre Bourdieu munkássága nyomán. A társadalomtörténet szempontjából fontos, hogy Foucault több művében vált elemzés tárgyává a diskurzusok által formált emberi test történeti jellegzetessége.
A test társadalomtörténete ugyanakkor nem választható el a biológiai sajátosságoktól sem, persze mindig valamilyen társadalmi kontextusba ágyazódva. Mohácsit idézvehárom szempontból
mindenképpen érdemes és fontos a modern test történetével foglalkozni. Először is azért, mivel az emberi test a társadalmi lét egyre meghatározóbb tényezőjévé vált a modernitásban, e miatt
szükséges e jelenség történelmi hátterét megvizsgálni. A modern testkultuszt azért is fontos megismerni, mert nyilvánvalóvá vált annak erőteljesen átpolitizált jellege és ebből következő
társadalmi jelentősége. A test történetének kutatása során pedig választ kaphatunk a modernizáció számos, fontosnak tekinthető kérdésére is.
A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 2013. évi konferenciájának célja, hogy a legkülönfélébb megközelítéseknek teret adva vizsgálja a test társadalmi összefüggéseit. Tárgyalható például a „test”-„lélek”-„szellem” kapcsolatának problematikája; az egészségbetegség; a születés-halál; a test és fogyasztás (táplálkozás, öltözködés – divat); a meztelenség; a szexualitás; a sportolás; a test és kommunikáció (gesztusnyelv, tetoválások, a testtel kapcsolatos kifejezések); a test és erőszak (tettlegesség, kínzás, kivégzés); a testtel kapcsolatos hiedelmek; a test ábrázolásai, a testmetaforák, így kisebb-nagyobb közösségek testként megjelenítése (szövegekben, képeken, színpadon) kérdéskörei – sőt, akár még a nem emberi: állati test ábrázolásai is, természetesen amennyiben ezek társadalomtörténeti információkat nyújtanak.
